Kuroszava Akira (Kurosawa Akira)* japán rendező 1980-ban készült filmjének eredeti címe Kagemusa (Kagemusha). Ez szó szerint valóban árnyékharcosnak, árnyékkatonának fordítható (a magyar forgalmazásban valamiért Az árnyéklovas lett); de mint kifejezés a hasonmást jelenti, aki a fontos embert helyettesíti veszélyes helyzetben. Talán mert ő maga senki, csak valaki másnak az árnyéka.
A fontos ember a filmben Takeda Singen (Takeda Shingen) hadúr. Az árnyéklovas ugyanis történelmi film, amennyiben valós személyek, helyszínek, események szerepelnek benne. A XVI. század végi polgárháborús Japánban játszódik, nagyjából akkor, amikor a rendező talán legismertebb filmje, A hét szamuráj is. Csak amíg A hét szamurájban a polgárháború következményeit látjuk (elszegényedett parasztok, gazdátlan szamurájok, rablók), addig itt az okokat: erős központi hatalom híján kisebb-nagyobb földesurak háborúztak egymással. Néhányan közülük katonai, politikai tehetségük révén kiemelkedtek ebből a mezőnyből; céljuk az egész ország fölötti uralom megszerzése volt. Ezek egyike volt Takeda Singen, akinek talán esélye is lett volna rá. Jellemző, hogy a saját apját száműzve lett a Takeda klán feje. Nem véletlenül szerepelt a zászlóján: „Gyors, mint a szél. Csendes, mint az erdő. Heves, mint a tűz. Elmozdíthatatlan, mint egy hegy.” – ez a hagyományosan Szun-ce kínai hadvezérnek tulajdonított, valamikor az i. e. V-III. századból származó, A háború művészete című hadtudományi kézikönyvre utal [4]. Később hárman egymás eredményeire építve egyesítik is Japánt, de ők a történet idején még kisebb jelentőségűek voltak. Közülük az első, Oda Nobunaga (Oda Nobunaga), és a harmadik, Tokugava Iejaszu (Tokugawa Ieyasu) Singen riválisaként jelenik meg a filmben. Legfőbb ellenlábasa, a buddhista szerzetes Ueszugi Kensin (Uesugi Kenshin) viszont csak a film eredeti japán változatában szerepel.
Takeda Singen 1573-ban már a császári főváros, Kjóto** (Kyōto) felé vonult, amikor Noda (Noda) várának ostrománál puskával meglőtték. Innentől kezdve azonban a korabeli beszámolók is megoszlanak. Vannak, akik szerint csak megsebesült; mások szerint meg is halt. Ami biztos, hogy a Takeda hadsereg addigi offenzív stratégiája megváltozott: a várostrommal azonnal fölhagyott, visszavonult Kai (Kai) tartományba (a Takeda klán eredeti birtoka), és ott is maradt. Az ellenségei persze nem értették a dolgot, de nem merték megtámadni, mert attól féltek, hogy biztosan valamire készül.
Így telt el két és fél év, amikor egyszer csak hivatalosan bejelentették Singen halálát. Fia, Takeda Kacujori (Takeda Katsuyori) lett a klán feje, aki azonban nem örökölte apja tehetségét. Első dolga volt megtámadni az időközben megerősödött Oda Nobunaga és Tokugava Iejaszu egyesített seregét. Ez az 1575-ös Nagasino-i (Nagashino) ütközet arról nevezetes, hogy a japán történelemben itt használtak első alkalommal nagy számban és összehangoltan puskás egységeket. A korabeli puskások nem voltak mozgékonyak (a fegyver nehéz volt, az újratöltés lassú); a filmben látható kerítés, ami mögül tüzeltek, arra szolgált, nehogy a lovasok és a lándzsások lerohanják őket. A csata persze nem ilyen egyszerűen zajlott le, mint a filmben, de a Takeda hadsereget valóban szétszórták. Maga Kacujori ugyan elmenekült (majd néhány év múlva egy másik csatában fog elesni), de a Takeda klán gyakorlatilag megszűnt tényező lenni, és ezáltal Singen álmai az uralomról is szertefoszlottak.
Eddig a történelem. A lehetséges magyarázatok közül pedig Kuroszava azt mutatja be a filmjében, miszerint Singen belehalt a puskagolyó okozta sebesülésébe; de előtte még utasította a tábornokait, hogy három évig tartsák titokban a halálát úgy, hogy egy hasonmással helyettesítik. Ezt próbálják fölfedni Oda Nobunaga és Tokugava Iejaszu kémei – ha úgy tetszik, nindzsák, csak a kommersz filmeknél realistábban ábrázolva.
* A szövegben a japán nevek magyar átírásban szerepelnek, a nemzetközi szakirodalomban való könnyebb azonosítás végett első előfordulásukkor zárójelben megadva a hivatalos rómadzsi (rōmaji) átírást is. A nevek a magyarral megegyező eredeti japán, vagyis családnév és utónév sorrendben állnak; ebben a nemzetközi szakirodalom nem egységes, sok helyütt saját szokásuknak (valójában a magyar és a japán nyelvétől eltérő birtokos szerkezetüknek) megfelelően fölcserélik azokat.
** Nálunk valamiért „Kiotó” alakban terjedt el.
Írta: Szállási Zoltán. Kérdések, vélemények, javaslatok a
webmaster kukac szallasi pont hu címre írhatók.
2016. február 28.